logo

Musical történelem

Musical comedy, musical play – gyakran használt fogalom, de mit is jelent és honnan ered valójában a musical, a huszadik század meghatározó színpadi zenés műfaja?

SingSingSIng II.

Nos, a musical Amerikában, egész pontosan New Yorkban, a Broadway színházaiban született, és egyes szerzők egészen az 1700-as évekig vezetik vissza a kezdetét. Modern, mai színházi jelenség: ötvözi a zenét, a táncot és a színházi dramatikus elemeket, és a kissé fellegekben járó, rózsaszínű operettekkel ellentétben a mindennapi életünkhöz, gondjainkhoz, szenvedélyeinkhez kötődik. Szerzői száműzték az olcsó szentimentalizmust, az operett kliséket, helyükre a valódi irodalom logikáját állították, sőt, sokszor klasszikus irodalmi műveket ültettek át zenés színpadra.

Módri Györgyi és Nagy Attila

A musical jellemzője a modern dallamvezetés, a modern ritmusok és a nagy zenekarok használata. Felhasználja a 20. és 21. század zenei termésének harmóniáit, zenekari és vokális effektusait – és mindazokat a hangszereket is, amelyek az elmúlt száz évben kerültek be a zenekari árokba. Születési helye és első szerzői folytán sokat merített a dzsesszből. Az úttörők közül elsőként talán Irving Berlin nevét érdemes megemlíteni, aki az első világháború idején írta Yip-Yip Yaphank című zenés komédiáját. Vele egyidőben dolgozott Jerome Kern, aki hallhatatlanná lett Mississippi-dalával, Showhajó című musicaljéből (1927) pedig film is készült. Ez a későbbiekben általánossá válik: minden sikermusical a filmvásznon „végzi”, némelyik több ízben is. Cole Porter ugyancsak az úttörők közé tartozott, az ő legismertebb műve talán a Csókolj meg, Katám! (1948) volt.

A musical történetében fordulópontot jelentett az Oklahoma, amelyet 1943-ban mutattak be a Broadway-n és több mint kétezerszer játszották egyfolytában. Szerzői Oscar Hammerstein II és Richard Rodgers voltak, cselekménye pedig féltékenységi dráma, tömegverekedés volt, ami már eléggé eltávolodott a klasszikus operettek világától. Sikerére jellemző, hogy a Broadway után egy New York-i társulat 71 városban játszotta, egy másik társulat pedig 251 városban adta elő. Rodgers nevéhez fűződik a második világsiker, a Körhinta is, amelynek témáját Molnár Ferenc Liliom című drámájából merítette, valamint a Muzsika hangja (1959) is.

Kőrösi Csaba és a tánckar

Az első szerzők között kell megemlíteni Georges Gershwin, a szimfonikus dzsessz megteremtőjének nevét is és ugyancsak az elsők között említendő a zseniális német Kurt Weill is, aki a Broadway-n is megfordult (hazánkban az 1928-ban született Koldus­opera a legismertebb műve). Őket megszám­lál­ha­tat­lan mennyiségű sikeres szerző követte, köztük olyanok, mint például Leonard Bernstein, aki a West Side Storyval (1957) vált halhatatlanná, vagy Frederick Loewe, aki a My Fair Ladyvel (1964) tette le névjegyét.

Hair

A műfaj történetének egyik mérföldköve a Rado-Ragni-MacDermot szerzőhármas kortársakra döbbenetes hatású műve, a Hair (1969) volt: ez volt az első musical, mely szinte kizárólag beat- és rockzenére épült, s hamar kultikussá vált, különösen Milos Forman 1979-ben forgatott filmje után. Az eredeti Broadway-bemutató 1742 előadást ért meg egyhuzamban, a többi változatot pedig képtelenség nyilvántartani – hasonló sikerekkel kevés musical dicsekedhet. A székesfehérvári színház több mint háromszáz előadást játszott belőle, ami magyar vidéki színház esetén kiemelkedően magas szám.

Szeles József

John Kander és Fred Ebb neve megkerülhetetlen, ha musicalekről van szó: Kabaré című musicaljük (1966) megdöbbentő újszerűségével keltett feltűnést, és nyolc Tony-díjat nyert. A darabból 1972-ben Bob Fosse forgatott filmet Liza Minellivel, ami még a színpadi változatnál is nagyobb siker volt, és kilenc Oscart gyűjtöttek be érte az alkotók. A szerzőpáros legismertebb slágere a „New York, New York”, ami ma már jazzstandardnak számít (eredetileg Martin Scorsese azonos című filmjéhez írták). A Kabaré mellett a Chicago a legismertebb és legtöbbet játszott darabjuk, amelyet 1975-ben mutattak be a Broadway-n Bob Fosse koreográfiájával és rendezésével.

1975-ben mutatták be minden idők egyik leghíresebb musicaljét, a táncosok által „bibliaként” kezelt Tánckar című alkotást, Marvin Hamlish és Edward Kleban művét – a darab legendás fináléja, a „One” a műfaj és a szakma jelképévé vált. A Tánckar kilenc Tony-díjat nyert, többek között a legjobb musical, rendezés, zene és szövegkönyv díját.

Halas Adelaida

A Broadway mellett a londoni West End a musicalvilág másik központja. Noel Coward és Ivor Novello számtalan sikeres darabot írt, de Londonra igazából Andrew Lloyd Webber kapcsán figyelt fel a világ, aki szinte ontotta és ontja magából a musicaleket, rockoperákat: a köztudatba a Jézus Krisztus Szupersztár (1970) című darabjával robbant be, bár már korábban is nagy sikerrel játszották a József és a színes, szélesvásznú álomkabát (1968) című musicaljét. Napjainkban talán Az operaház fantomja (1986) a legnépszerűbb darabja, bár a Macskák (1981) és az Evita (1976) sem vesztett népszerűségéből.

A nyomorultak - Kőrősi Csaba és a tánckar

Musicalek folyamatosan születnek. Az utóbbi évtizedek terméséből kiemelkedik Gérard Presgurvic musicalje, a Rómeó és Júlia (2001), Elton John és Tim Rice Aida című musicale (2000), Jonathan Larson Rent című alkotása (1996) vagy a Boublil-Schönberg páros A nyomorultak (1985) című musicale – ezek közös jellemzője, hogy klasszikus irodalmi alkotás, vagy opera nyomán születtek.

Lehetetlen felsorolni a musicaleket és szerzőket: aki részletesen szeretne elmélyülni az amerikai és angol musicalek történetében, érdemes felkeresnie a http://www.musicals101.com oldalait, ahol nem csak a színpadi, hanem a film- és tévémusicalekkel is meg lehet ismerkedni.

Szűcs Krisztina és az egerek

Hazánkban az Egy szerelem három éjszakáját (1961) tekintik az első hazai musicalnek: Vas István, Ránki György és Hubay Miklós zenés művét a Petőfi Színház (a mai Thália) mutatta be. Jövőre már bemutatása 40. évfordulóját ünnepelheti a Presser-Adamis duó klasszikus darabja, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, valamint 30. „születésnapját” a Szörényi-Bródy szerzőpáros István, a király című alkotása. A magyar musicaleket és rockoperákat sem könnyű felsorolni, hiszen A padlástól a Doktor Herzig, a Sztárcsinálóktól a Monte Cristóig óriási a választék, sőt, a gyerekeknek is rengeteg musical született, A dzsungel könyvétől a Diótörő és Egérkirályig. A SingSingSing a világ musicalirodalmának gyöngyszemeiből válogat, és nem hiányoznak belőle a magyar musicalek és rockoperák slágerei sem.

logo

Designed by Bagidesign